Amikor még csak távolról ismerkedtem a tőzsdével, a grafikonokat csak cikcakkos vonalakként láttam. Egy igazi technikai elemzés azonban szinte nem is képzelhető el japán gyertyás grafikonok nélkül, ezek ugyanis sokkal többet elárulnak a piacról, mintha csak a napi záróértékeket kötögetnénk össze egyenes vonalakkal.
A gyeryákat alkalmazó elemzés atyja Munehisa Homma, egy 1700-as években élt rizskereskedő. Az akkori rizspiac nagyon hasonlított a mai tőzsdére, a világ talán első határidős ügyleteit is kis japán rizsbrókerek kötötték. Honma san nem csak az ügyletek megkötésére koncentrált, mélyrehatóan tanulmányozta a piacot, melynek során kialakította a gyertyákon alapuló elemzés alapjait. Kereskedési rendszere olyan sikeres volt, hogy a mai napig a történelem egyik legsikeresebb kereskedőjeként tartják számon. Nevéhez fűződik az első "tőzsdepszichológiával" foglalkozó könyv is.
Egy gyertya megrajzolásához legalább négy adatra van szükségünk: napi nyitóárra és záróárra, valamint napi minimum és maximum értékre. Ennek alapján már meg lehet rajzolni a napi gyertyát, ami a következőképp fog kinézni:
A fehér illetve fekete részt a gyertya testének, a felső és alsó vonalat pedig kanócoknak nevezzük. A gyertya teste fehér ha a záróár a nyitónál magasabb, ha viszont alacsonyabb, akkor fekete.
Minél nagyobb a gyertya teste, annál egyértelműbb vételi illetve eladási nyomásról árulkodik. Egy kistestű gyertya viszon azt mutatja, hogy a két oldal ereje meglehetősen kiegyenlített, tehát piaci bizonytalanságra utal.
Létezik olyan gyertya is, aminek egyáltalán nincs teste, tehát a nyitó és a záró érték megenyezik. Ezt a formációt "doji"-nak hívjuk és a következőképpen néz ki:
Az első ábra egy klasszikus doji gyertya, nyitástól a piac ment föl is, le is, de végül a nyitó szinten állapodott meg.
A második ábra egy úgynevezett dragonfly (szitakötő) doji. Itt a nyitó/záró érték a napi maximumon, vagy ahhoz nagyon közel van. Ilyenkor a piac napközben esik, ám a nap végére a vevők veszik át az irányítást és napi csúcson vagy legalábbis csúcsközelben zárnak. Ez az alakzat eső trendben fordulós jelként értelmezhető és a folytatásban emelkedést hozhat.
Végül az utolsó a dragonfly doji ellentéte, a gravestone (sírkő) doji. Már a neve is beszédes, akkor alakul ki, ha a kezdeti emelkedés behal, és nap végére jelképesen "leölik"a vevőket. Emelkedő trendben megjelenve annak végét, az esés kezdetét jelentheti.
Talán már ennyiből is látszik, hogy mennyit el tud árulni akár már egyetlen gyertya is az adott napról. A későbbiekben részletesen szeretnék majd foglalkozni az egyes több gyertyából álló formációkkal és a trendváltó alakzatokkal.
| vissza a főoldalra | tőzsdesuli |
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.